A dráma

George Bernard Shaw, az ír drámaíró fenomén! A naturalizmus egyik legnagyobbika, a 19. század legnagyobb drámaíró egyénisége. Termékeny és sokoldalú író. 1858-ban született, és 1950-ben hunyt el. Shakespeare után, az ő műveit játsszák leggyakrabban az angol színházakban. Irodalmi Nobel díjas. Írország fővárosában született, Dublin-ban, a Synge Street 33 alatt, viszonylag szegény, protenstáns szülők gyermekeként. Tanulmányait a dublini Wesley College-ban végezte, majd az 1870-es években London-ba költözött, hogy ott kezdje irodalmi pályafutását. Első drámája a

(The Widowers' Houses)volt, ami nagyon rosszul sikerült az írónak. De sorra fejlődött, és lassan olyan remekművek készültek el, mint például a Warenné mestersége, az ember és felsőbbrendű ember. 1923-ban írta Szent Johanna (Saint Joan) című darabját, amit New Yorkban mutattak be először, aztán Londonban. A darab szinte mindenhol óriási siker volt (és az még ma is), furcsa formája, és hosszú, egyes kritikusok szerint felesleges epilógusa ellenére. (Shaw-t nem lehetett meggyőzni, hogy a darabnak a hatodik képpel véget kéne érnie; állította, hogy az addigi cselekményből nem is lehetne gondolni, hogy a Szüzet szentté avatják.)Shaw ekkorra a világ egyik legismertebb embere lett, csak Albert Einstein és Mahatma Gandhi vetekedhetett ismertségével. 1925-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat. Sose fogadott el egyébként díjakat, de ezt hosszas vonakodás után átvette. Ezek után is írt, és alkotott egészen haláláig, amikor 1950 szeptemberében Shaw leesett egy almafáról. Kórházba vitték, majd saját kérésére október 4-én hazavitték. November 2-án halt meg. Az egész világon meggyászolta. A Times vezércikke Shaw halálával foglalkozott; az indiai kormányfő rendkívüli ülést hívott össze; az amerikai Broadwayn leoltották a villanyokat.

Legfontosabb munkái: Warrenné mestersége, Az ember és felsőbrendű ember, Pygmailon, A királyság szekere, Genf, Szent johanna